Hittanosaink ismét Bogácson táboroztak...

00_1-Bog-tab-20180626.jpg

ISMÉT BOGÁCSON A HITTANOS GYEREKEKKEL

 A képek itt láthatók!

Június 26.-án reggel majdnem rendhagyó módon indultunk a salgótarjáni vasútállomásról Bogácsra, hogy egy hittantábor keretein belül elmélyedhessünk az Oltáriszentség szemlélésében.

Fél hétkor már a vonaton ültünk, mivel előző este Szabó Csaba akolitus testvér előre felszállította a holmink nehezét Bogácsra kis busszal, melyet Dr. Bercsényi Lajos főigazgató úr biztosított a gyermekek kényelme érdekében. Hatvanban alig két perc volt az átszállásra, jó, hogy a csoport előre be lett jelentve a MÁV-nál. Megéri a sok munka, a papírozás, a diák és taj számok berendelése, mert így sehol nem késhetjük le a vonatot és fel kell férnünk akárhányan legyünk is! Egerbe érve a bélapátfalvai vonatra szálltunk, mellyel alig háromnegyed óra alatt a faluban voltunk. Itt várt ránk az első nehézség….rettentő sokat kellett gyalogolnunk! Az apátságban kedvünkre kereshettük a „szerzetes kincsét”, mely játékban minden gyerek feltöltődhetett. Este nyolc után érkeztünk Bogácsra és azon nyomban a kilátóhoz mentünk esti imára. Mire a szálláshelyre értünk, már este volt!

Szerdán reggel szomorúan vettünk tudomást a rossz időről, de ennek ellenére a csepergésben is elmentünk a strandra, hisz meleg a vize. Én ugyan csak a parti szolgálatot vállaltam, de rendesen fáztam! A Remete vendéglő biztosított számunkra ebédet, de busszal kellett mennünk a Hór-völgyi elágazóig. Almaleves és bolognai spagetti után a buszra várva kicsit áztunk, de mivel jó a közlekedés, hamar haza értünk. Ám az eső nem hagyta magát, úgy, hogy a tetőterasz alatt aztán játszhattunk estig. Eredetileg lovas program volt ide tervezve, de a sár miatt azt lemondta a vállalkozó. Érdekes mód a gyerekek nem lázongtak, elfogadták! Ezen az estén elő adtuk a bibliai áldozatokat kis szerepjátékokban. Megjelent Ábel, Melkizedek, Ábrahám áldozata is….a gyerekek nagyon szeretik ezt a foglalkozást. Este szentségimádást tartottunk!

Csütörtökre kisütött a nap, de nem volt meleg. Viszont nagy örömünkre a reggeli szívtágító foglalkozást követően a műfüves pályák rendelkezésünkre álltak. A csapat egyik fele focizott, a másik partizánt játszott….sose gondoltam volna, hogy még én is beállok! Az enapi ebédünk szezámmagos csirkemell volt sült burgonyával…úgyhogy minden falat elfogyott. A napi csend-idő megtartását követően szín-háborúztunk egyet a kertben, majd szentmisét celebrált nekünk Tamás atya.

Pénteki napon a délelőtti szívtágító után  bepótoltuk az elmaradt lovas programot, keresztutat jártunk és este megnéztük Néri Szent Fülöp életének reálisabb változatát.

Szombat reggel Bükkzsércre indultunk és akkorát kirándultunk, hogy alig bírtam menni. Gyönyörű kilátással kárpótolt a gondviselés, mielőtt felsétáltunk abba a pince helységbe, mely ma már Hungaricum. A pince történelméről a gazdasszony tartott bemutatót, majd mézeskalácsot írókáztak a gyerekek. Hazafelé egy nagyot játszótereztünk egy retró játszótéren, majd a busz tova zötyögtetett bennünket Bogácsra. A csomagokat szállító busz hamar megérkezett, még meg se vacsoráztunk, már ott volt a nehéz csomagokért. Köszönet érte Szabó Csabának és Szabó Natinak!  Esti misénket a vasárnap jegyében ültük meg. Ezt tábortűz követte táborzáró gondolatokkal. Ilyenkor nehéz nyugovóra térni….”cincogtak az egerek”….de lassan lecsendesedett mindenki.

Vasárnap reggel nyolc óra előtt már a buszra várakoztunk. Egerben egy nagy séta után értünk a strandra, hogy végre napsütésben is úszhassunk egy kicsit. Így is lett! A vonathoz sietve mentünk, és felszállva már csak álomnak tűnt, hogy itt voltunk…de vége….

Hatvanig megnéztük páran a táborról készült video felvételeket és képeket a laptopon. Hatvanban két vezetőtől elbúcsúztunk, velük a vonat tovább robogott Budapestre. Mi pedig futva ugyan, de elértük a salgótarjánit, mely megvárt bennünket, hisz bejelentett csoport voltunk! Fél négykor a szülők már vártak bennünket a vasútállomáson. A Bárka terembe érve mindenki összeszedte a csomagját melyet a busz szállított oda, majd óvó szülői kezek közt elindulhatott haza.

Isten áldja meg az adományozókat, minden fillért elköltöttünk, de minden pénz szükséges volt! Köszönjük imádsággal a támogatóknak, segítőknek és mindenkinek, aki imáival kísért bennünket ezen az úton!

Mártinéni

Legközelebbi misék

hirdetes-450.jpg