2018. február 18. A "Hazatért falu" cím átadása Somoskőújfaluban

001-Hazateres.JPG

A többi kép itt megtekinthető!

2017. december 12.

A Magyar szórvány napjáról emlékeztek meg a képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén. A parlament megtárgyalta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely Somoskőnek és Somoskőújfalunak a hazatért falu címet adományozza.

 

Balla Mihály országgyűlési képviselő azt mondta: Becsó Zsolttal közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett – tette hozzá.

Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Dr. Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt – mondta.

A mai általános vitában megszólalók egységesen támogatták az előterjesztést.

Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke korábban már utalt arra, hogy reményei szerint 2018 februárjában már hivatalosan is viselni fogja Somoskőújfalu a Hazatért falu címet. Megfogalmazta azt is, hogy Dr. Krepuska Géza nevét egy hivatásának megfelelő intézménynek is viselnie kellene a környéken. Elképzelése szerint a professzor nevét a salgótarjáni rendelőintézet vehetné fel, erre vonatkozóan egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésénél és fenntartójánál is.

 

A hazatérést már közel 20 éve (újra) megünneplik Somoskőújfaluban

Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, és Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. Ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat. A határ-megállapítási bizottságot az első világháború győztesei Brünnben, 1921. július 27-én az országhatárok ésszerű korrekciójára és véglegesítésére hozták létre. A testületet Carey angol ezredes vezette, a magyar érdekeket Tánczos Gábor altábornagy képviselte.

(Forrás: www.somoskoujfalu.hu)

Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere az idén februári ünnepségen tartott beszédében arra emlékeztetett: voltak olyan idők és évek – és a 93 esztendő alatt ebből volt a több -, amikor nem lehetett, vagy éppen nem volt ildomos nyilvánosan megemlékezni Somoskőújfalu és Somoskő visszatéréséről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az emlék, a hazatérés emléke, ennek a napnak az emléke ne élt volna ott azoknak az embereknek a szívében, akik 1924. február 18-án jelen voltak a hazatérés első megünneplésekor. Nem tévedés a dátum, mert a február 15-i hivatalos “átadást” csak  február 18-án lehetett először megünnepelni, mert a hivatalos átadás alkalmával a csehszlovák hatóságok minden ünnepélyes fogadtatást megtiltott és a magyar nemzeti zászló kitűzését sem engedélyezte

– mondta a polgármester, aki hozzátette azt is, hogy bár innentől 1944-ig megünnepelték ezt a napot, a második világháború után azonban egészen a rendszerváltozásig még beszélni sem illett erről az eseményről, “nem hogy ünnepelni”. Több mint öt évtized elteltével 1999-ben – Angyal János és a Somoskői Váralja Egyesület kezdeményezésére – a hazatérés 75. évfordulóját a somoskői várnál határnyitással egybekötött emlékezéssel ünnepelték meg újra. Három évvel később az egyesület a Somosi Kultúráért Egyesülettel együtt elhatározta, hogy ezt napot a Hazatérés Napjává nyilvánítják és minden évben közösen megünneplik. Somoskőújfalu önkormányzata 2006-os megalakulását követően csatlakozott az elhatározáshoz, azóta is minden évben megemlékeznek a Hazatérés Napjáról.

Emlékmúzeuma is lesz a hazatérésnek Somoskőújfaluban

A napokban történt meg annak az emlékmúzeumnak az alapkő-letétele, mely a Somosi Környezetnevelési Központ beruházásában, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyei keretéből valósulhat meg, mintegy 260 millió forint támogatásból. A múzeum az 1920-1924-es időszakot és a visszacsatolás körülményeit mutatja majd be interaktív módon – úgy az eseményeket, mint a történet szempontjából fontos személyeket. A támogatásból a múzeum mellett egy életmód tanösvényt is létrehoznak a Dobó utca végén egy régi paraszti portán, ahol ennek az időszaknak a somosi életmódját mutatják majd be.

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzést már kiírták, a múzeum a tervek szerint 2018 nyarára épülhet fel Somoskőújfalu központjában, a Somosi Fogadó melletti területen. A Somosi Környezetnevelési Központ már megkezdte a tervezett nyitás utáni időszak múzeumi programkínálatának összeállítását is.

2017. december 12. Országgyűlés

A parlamenti képviselők ma 177 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadták azt a határozati javaslatot, amely Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolásáról emlékezik meg, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Balla Mihály és Becsó Zsolt országgyűlési képviselők kezdeményezésére a határozatban az Országgyűlés elismeri és méltányolja azt a páratlan erőfeszítést, amelyet dr. Krepuska Géza professzor, Lipthay B. Jenő, a salgótarjáni Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és dr. Auer Pál jogi szakértő, továbbá neves és ismeretlen nevű társaik fejtettek ki az 1920-as trianoni döntéssel Csehszlovákiához csatolt Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében.

 

(Pagi ad Patriam reversi) – Hazatért falu

Historia Domus

1919-es évnél olvasható a többek között.

„Augusztus 2-án megbukott a bolsevizmus, megbukott a tanácsköztársaság. Kun Bélával együtt elszöktek a népbiztosok és az országot kirabolva itt hagyták. A csehek átvették falunkat egészen, már ők parancsoltak. Augusztus 12-én már jött a rendelet, hogy Szent István napján a nemzeti jelleg mellőzendő. Letiltották a litániában „ Magyarok védő Asszonya” elmondását. Elrendelték, hogy október 28-án istentiszteletet tartsunk a csehszlovák szabadság évfordulóján minden évben.”

1924.

Február 15-én volt a hivatalos visszakapcsolása Somoskőújfalu és Somoskő községeknek Magyarországhoz. Már reggel fel volt lobogózva az egész falu, de a cseh megbízott átadó, kijelentette, hogy a község még csehszlovák terület s azért addig át nem adja a községet míg a magyar zászlót le nem szedik és így le kellett szedni a magyar zászlókat, csak azután adta át a falut a magyar megbízottaknak.

Az ünnepélyes átvétel csak a következő vasárnap február 18-án volt, diadalkapu volt készítve a Dr. Krepuska háza és az iskola között, 9 órakor érkezett meg Nógrád megye főispánja Dr. Sztranyavszky és vele a vármegyei urak, a szomszédfaluk földbirtokosai és Salgótarjánból a polgármester vezérlete alatt nagyon sokan. A diadalkapu alatt fogadta őket a község. Dr. Krepuska Géza, Csuha István közjegyző és én (Drezcsik János plébános). Csuha István üdvözlete után Dr. Sztranyavszki főispán tartott nagyszerű beszédet, szívükre kötvén a lakosoknak a hazaszeretet, majd a templomba vonultunk, hogy megköszönjük, hálát adjunk Istennek, hogy ismét visszavezetett minket Magyarországhoz, az ünnepélyes Tedeum után szentmise volt ….

1936-ben Magyarok Nagyasszonya lett a templomunk titulusa.

Legközelebbi misék

hirdetes-450.jpg