Harmadik napunk reggelén a hegyeket elhagyva lefelé megyünk. Mai úticélunk: a bányavárosok. Sándor a Szepességről oszt meg velünk számos érdekességet, arról, hogy a Selmeci hegyek bányái adták egykor Európa nemesfémkincsének túlnyomó részét: ezüstöt, rezet, aranyat. Ez alapozta meg gazdagságukat. Festői szépségük, építészeti, természeti értékeik is csodálatra méltók. Először Besztercebányára megyünk. Meseszép helyen található: a Garam partján, az Alacsony-Tátra hegyei alatt. Az idetelepülő szászokat már IV. Béla király feljogosította a nemesfémbányászatra, ugyancsak tőle kapott Beszterce szabad királyi városi kiváltságot. A rézbányászat ösztönzésével a Thurzók segítették a város fejlődését, amely hamarosan már püspöki székhely, majd Zólyom vármegye központja lett. Ma fiatalos lendületű, modern egyetemi város. Sétánkat a fő téren kezdjük, melynek harmóniája, szépsége vetekszik a világvárosokéval. Az óriási, jellegzetes alakú teret szegélyező reneszánsz, gótikus, barokk paloták közül a legszebb a Thurzó- és a Beniczky-ház. Feltűnik a kissé megdőlt Óratorony és a Xavéri Szent Ferenc püspöki székesegyház. Felkeressük a város erődjét, a régi várnegyedet, a barokk városházát, két gyönyörű templomot és a régi várkastély maradványait. A vár-tér közepén a Mária-templomot, a Mátyás-ház gótikus épületét. Bepillantunk a teret övező hangulatos kis utcákba, ahol szebbnél szebb épületek sorakoznak. Néhányan lesétálunk a Garam kanyarulatához, megnézzük Besztercebánya hegyét, az Urpint.
Besztercebányáról tovább utazunk Zólyomba, melynek várát Nagy Lajos király alakította gótikus kastéllyá. Mátyás király és felesége gyakran tartózkodott itt, a vár alatti mező lovagi játékok helyszíne volt. A hely irodalmi kötődése: itt született és itt töltötte gyermekkorát Balassi Bálint. A zólyomi várban tett séta után folytatjuk utunkat Selmecbánya felé. Útközben Selmecbányával kapcsolatos személyes élményeit osztja meg velünk zarándoktársunk, Diósi János, aki egy dalra is megtanít bennünket:
„Szép kis város Selmecbánya, abbiz’a,
Görbe bár minden utcája, abbiz’a,
Legszebb benne sok-sok kedves leánya,
Akik még ma is ránk várnak, abbiz’a.”
Selmecbánya valóban nagyon szép város, magas hegyek között völgyben húzódik meg, s a dalból is ráismerünk jellegzetes, „görbe” utcáira. Az egykori bányaváros Európa-hírű központja volt a tudománynak és a technikának, de iskolái is híressé tették. Európában elsőként itt létesült bányásziskola, Bányászati Akadémiája megalapítása Mária Terézia nevéhez fűződik. Meredek utcáinak lépcsőzetes, egymás fölötti elhelyezkedése egyedi és különleges látvány. Megállapítjuk, hogy az Óváros méltán része a Világörökségnek. A Szentháromság tér látványossága a gótikus Szent Katalin templom. A városháza őrtornyának tetején buzogány. A patinás épületek közül kimagaslik a barokk Szentháromság-szobor. A meredek utcákon sétálva ősi házakat látunk címerekkel, falain freskókkal. Találunk egy mesebeli szépségű zsindelyes házat és egy Mátyás-korabeli házat, rajta évszámmal: 1579. A klasszicista stílusú evangélikus líceumban Petőfi is tanult. Egy dombon magasodik az Óvár, egykori román stílusú bazilika, vele szemben a Leányvár, mely a töröktől védte a várost.
Selmecről kanyargós utak visznek a Garam mentén hegynek föl, hegyről lefelé, át is megyünk a Garam folyón. Már messziről látjuk a garamszentbenedeki bencés apátsági templom két tornyát. A bencések valóban mindig hegyre építkeztek. Itt éljük át a mai nap legnagyobb kegyelmét: ezen a helyen, évszázadok imával átitatott falai között vehetünk részt szentmisén. Papjainkkal együtt imádkozunk a piaristákért is és tiszteletünket fejezzük ki a Szent Vér ereklyénél. A templom csendjében elmélkedve hálát adunk Istennek a mai nap sok kegyelméért. Magunkkal visszük innen a bencések jelmondatát is: „Imádkozzál és dolgozzál!”
Ezzel az élménnyel szívünkben utazunk nyitrai szálláshelyünkre.
