2014. május 18.
„Kegyelmekben és esőben gazdag zarándokutunk volt!”
Köszönjük imáitokat, amivel kísértetek bennünket sok száz kilométeres utunk során. Dlubala Róbert salvatoriánus atya német precizitással, a lengyelek pedig a magyarok iránti nagy szeretetükkel egy csodálatos utat állítottak össze számunkra. Autóbusz vezetőnk Bencze Tibor volt, aki nyugodtságával biztos vezetésével mindig eljutatott uticélunkba.
Szent II. János Pál életéről, csodálatos tetteiről és nagy-nagy Isten szeretetéről sokat hallottunk, és láthattuk azokat a helyeket, ahol felnőtt és megtalálva Isten akaratát szolgált.
„Ne féljetek!” – mondta és élte! Ha mást nem, legalább ebben kövessük, s szabadok leszünk Krisztusban!
Deo Gratias! A sok-sok kegyelemért, a testvéri szóért. „Totus Tuus!”
S itt álljon Szent II. János Pál pápánknak május 18-ra írt sorai, imája.
Áldj meg minket, szeretetett Anyánk
Bizonyára tudjátok, hogy ifjúságomtól fogva művelem a zarándoklat keresztény gyakorlatát. Apostoli körútjaim során, mint Szent Péter utódja – Mexikótól az egyenlítői Guineáig – a Mária-szentélyek zarándokként való felkeresése a legszebb élményeim közé tartozik személyes szempontból is, amikor találkozhattam Isten, népével a Föld minden pontján, férfiakkal és nőkkel, testvéreinkkel az emberiség nagy családjában. S mindig ugyanazzal a megindultsággal, mint legelőször, helyezem a legszentebb Boldogasszony kezébe mindazt, ami jót tettem és tenni tudok az Anyaszentegyház szolgálatában.
Ebben az órában (1982.05.18), a Fatimában lévő szentélyben most azt szeretném előttetek elismételni, hogy - Totus Tuus - Teljesen a Tiéd, ó Édesanyánk! - ajánlj fel engem és az itt összegyűlt testvéreket a könyörületes Atyának hódolattal és hálával, szegénységünket elrejtve s eltakarva Isteni Fiad és a Te érdemeiddel. Adja Isten, hogy elfogadjon, megáldjon és megerősítsen bennünket jó elhatározásainkban, melyeket virágcsokorként neked ajánlunk, ó Anyánk: „Tedd azt, amit Ő mond neked."
Add ránk áldásodat, Miasszonyunk, szeretett Édesanyánk!
