2013. augusztus 1.

Július 27-én délelőtt, szentségekkel megerősítve, Salgótarjánban elhunyt Deák Mihály apát, esperes, a zagyvapálfalvai Jézus Szíve plébánia korábbi plébánosa. Az engesztelő szentmisét augusztus 3-án 10 órakor mutatják be az endrefalvai templomban, innen indul gyászmenet a temetőbe, ahol örök nyugalomra helyezik őt.

Veszelovszki Balázs a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent megemlékezésén keresztül köszönt el Mihály atyától, felidézve emlékét, megőrizve őt, szeretetét az utókor számára.

1946-ban született Endrefalván. 1970-ben szentelték pappá Esztergomban. Újmisés jelmondata: a szeretet soha el nem múlik.

Esztergom után több állomáshely következett életében. Mátraverebély-Szentkúton 1989-ben ő adta vissza a ferenceseknek az ősi Mária-kegyhelyet.

„Most is emlékszem arra a 2000. július 23-i vasárnap délelőttre, amikor Apát Úr megérkezett hozzánk a plébániára, és bemutatta első szentmiséjét a templomban, a hívek sokasága előtt. Furcsa ember érkezett, alacsony termetű, vidám, jókedvű, és már akkor látszódott rajta – ezt éreztük mi, fiatalok ott a körében – az ifjúságot szereti, a szentmise fényére, a legszentebb áldozatra pedig különös figyelmet fordít... Ez 13 évvel ezelőtt volt” – írta Veszelovszki Balázs, aki Pécsett, a HungaRio ifjúsági találkozón értesült Deák Mihály atya haláláról.

„A lelki templomokat is javítgatta. Az engesztelő imadélutánt minden hónap 25-én a Szűzanya tiszteletére ajánlottuk fel, a hazáért imádkoztunk.” Rendszeresen misézett [bérmálkozás Zagyvapálfalván, 2001. május 27. ] Mária tiszteletére, nagyon figyelt a gyóntatásra, a hívek lelki épülésére; mindig gondja volt a betegekre – derül ki a megemlékezéből.

„Mi itt maradtunk, a jó papok száma egyre fogyatkozik. Ezért nemcsak a papi hivatásokért, de a jó papokért is kell imádkoznunk. Olyanokért, akik megbecsülik a híveket, akik szeretik a fiatalokat, összefogják és békére szólítják az egyházközséget, akik tisztelik a templom múltját és a város vagy falu hagyományát. Akik értéknek tekintik az elődök munkáját. Olyanokért, akik pap- és diakónustársaiknak annyi tiszteletet adnak, amennyit ők is elvárnának. Olyanokért, akik a kezdeményező fiatalokat, a jó ötlettel, ambícióval rendelkező fiatalok ötletét nem félredobják, hanem komolyan veszik és felkarolják. Olyanokért, akik egy-egy közösséget nem feloszlatnak, hanem magasabbra építik azt. Olyanokért, akik nem hagyják, hogy egy is elvesszen azok közül, akiket rájuk bízott a Mennyei Atya. Az ilyen Jó Pásztorokból – tapasztaljuk – nagyon kevés van. Ők ilyenek voltak. Emléküket megőrizzük.

Fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva búcsúzik a zagyvapálfalvai Jézus Szíve plébánia hívő közössége nevében szerető ministránsa, Veszelovszki Balázs” – szerepel a nekrológban.