A Ratzinger Alapítvány filmet készített Benedek pápáról pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából. A filmkockákon jeleneteket láthatunk pappá szenteléséről, elődjével való kapcsolatáról, a pápaválasztásról, utazásairól, találkozásairól, miközben írásaiból hallhatunk rövid részleteket.

„Most nekem, Isten gyenge szolgájának, fel kell vállalnom ezt a hatalmas feladatot, amely valójában túl van minden emberi képességen. Hogyan leszek képes megtenni? Él bennem annak tudata, hogy nem vagyok egyedül: aki hisz, az soha nincs egyedül.” – hallhatjuk a film bevezetőjében.
Szenteléséről, hivatásáról a következő gondolatokat mondja el: „Boldognak éreztem magam, amikor végre megtehettem a nagy lépést, 1951-ben Péter és Pál apostolok ünnepén pappá szenteltek. Több mint ötvenen voltunk. Amikor szólítottak minket, válaszoltunk: Adsum (Itt vagyok).

„Egész életemnek egy vezérfonala volt: a kereszténység örömöt ad, kitágítja a látóhatárokat.”

„Minket, papokat nem arra hívtak, hogy saját magunkat, egyéni véleményünket, hanem hogy Krisztus misztériumát hirdessük. Benne van az igazi emberség mértéke.”

Az elődjéről, II. János Pálról mutatott filmkockákat Benedek pápa következő gondolatai kísérik: „Bátorsággal viselt betegsége mindenkit figyelmesebbé tett az emberi fájdalom, minden testi és lelki fájdalom iránt. Méltóságot és megbecsülést adott a szenvedésnek, tanúsította, hogy az ember értékét nem hatékonysága, nem külső megjelenése határozza meg, hanem önmagában értékes, mert Isten teremtette és szereti.”

Ezt követően tanúi lehetünk annak, amikor kihirdetik: „Habemus papam.”

A találkozásokat, pápalátogatásokat bemutató képek alatt ezek a mondatok szólnak: „Az egyház vezetésében a döntések nem többségi akaratból, hanem a Krisztussal való találkozásban megérett hitből születnek meg.”

„A kereszténység végső értelemben mindig forradalmi, nem azonosítható egy állammal, hanem olyan erő, amely a világ minden létező valóságát relativizálja, az egyetlen, abszolút Istenre, és az Isten és az ember közötti egyetlen közvetítőre, Jézus Krisztusra mutat.”

Az Ifjúsági Világnapon XVI. Benedek így buzdította a fiatalokat: „Kedves fiatalok! Ne mondjatok le álmaitokról, hanem tápláljátok szívetekben a testvériség, az igazságosság és a béke nagy vágyát. A jövő azok kezében van, akik képesek szilárd érveket keresni és találni a reményre és az életre.”

A film zárógondolata útmutatást ad: „Krisztus nincs messze tőlünk. Ha valaki, akkor mi vagyunk messze tőle, de nyitva áll az út közte és köztünk. Nem kozmikus, vagy földrajzi természetű út, hanem a szív űrutazása, amely elvezet az önmagunkba zártság köréből a világegyetemet átölelő isteni szeretet új dimenziójába.”

Magyar Kurír