Egy kis templomtörténet... mit illik tudni rólunk?

Római Katolikus Főplébánia Temploma (Kisboldogasszony)

 

Fotóalbum / Főplébánia templom / Főplébánia templom (bélyeg)

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt támfallal védett, Árpád-kori alapon álló, XVIII. századi barokk templom, városunk és közösségünk méltó büszkesége.

Salgótarján András nevű papját a fennmaradt iratokban már 1262-ben említették, s a plébánia már az 1332-37-iki pápai tizedszedő lajstromokon is szerepelt. Középkori templomáról nincs sok adat, a kegyhely 1688-ban elhagyottan állt. A fa haranglábat 1713-1862 között említették. A XIX. század folyamán több ízben érték a várost súlyos elemi csapások. A negyvenes években az árvíz a katlanszerű völgyben álló lakóházakat, gazdasági épületeket is romba döntött, nem kímélve a Római Katolikus Templomot sem. Régi kis templomunk tetőszerkezete 1821-ben tűzvészben leégett. Jankovich Antal, a plébánia akkori kegyura, a leégett templomot helyreállíttatta, karzatot emeltetett, az új szentéllyel és bejárati résszel jelentékenyen megnagyobbíttatta a templomot.
Luby József 1866-ban tornyot építtetett hozzá. A hívek szaporodásával azonban ez a templom is szűk lett, mire azt Kovács Nándor prépost-plébános kezdeményezésére 1900-ban teljesen átalakították.

A barokk hajót kelet felé kétszakaszos, háromhajós, neobarokk résszel bővítették. Ekkor készültek a fióktornyok is. Mai formáját 1914-ben kapta, amikor a három hajót tovább bővítették.
A főhomlokzatot és a tornyot lizénák, faltükrök, párkányok tagolják. A főbejárat előtt oszlopos esővédő áll. Az oldalfalakat és a fióktornyok falait újkori, támpillérszerűen kiképzett falpillérekkel látták el. A torony mögötti kis, egyhajós rész kelet felé háromhajósra bővül, mely a szentélyt és a sekrestyét is magába foglalja. Az apszis nyolcszöges záródású. A toronycsarnokból a hajóba vezető ajtó a barokk épület megmaradt főbejárata. Kőkeretes, zárókövét a csarnok boltozata részben takarja. Mögötte a barokk egyhajós rész következik, két boltszakasszal. A fő- és az északi oldalhajó három, a déli oldalhajó négy boltszakaszos kialakítású. A templom belső terét süvegboltozat fedi. Sekrestyéje az északi hajó folytatásában áll, felette oratórium helyezkedik el. Belső terét süvegboltozat fedi.

A főoltár a zagyvarónai születésű Bátki József (1877-1948) szobrászművész alkotása 1923-ból. A Szent József-oltárt Bóna Kovács Károly készítette.

 

Szent József Plébániatemplom

Fotóalbum / Főplébánia templom / Szt József (bélyeg)A templom történetének gyökereihez hozzá tartozik, hogy az északi városrész önálló kibontakoztatásához 1932-ben Szentkútról ferences szerzetesek költöztek ide, először hárman, hogy segítsenek a plébániaalapítás és a templomépítés menetében. A számukra készített Rendházat 1932 novemberében elkészült, amihez csak később, 1934-ben kezdték hozzá építeni a templomot. 
A templomot Szontagh Pál tervei alapján modern stílusban építették, s 1936-ban szentelték fel munkás Szent József tiszteletére.
A hatalmas épület külső jellegzetessége a messziről látható, közel 40 méteres, oldalt álló torony, és a magasfalú bejárai csarnok. A templom háromhajós, szélessége 18, teljes hossza 46,5 méter. A főhajótól jóval alacsonyabb oldalhajókhoz két-két oldalkápolna illeszkedik. Esztétikusan, szinte bontás nélkül kapcsolta a tervező a korábban épült rendházhoz a szentély falát.
A belső terek, falsíkok tagoltabbak, díszesebbek. Ebben közre játszik az is, hogy a teljes templombelsőben szabadon szemlélhetők az épületet tartó szerkezeti elemek és ezeknek díszítő szerepük is van. A nyolcszögű kapucsarnokon és a szélfogókon át belépve megragad, lenyűgöz az egységes, magas tér látványa. A négy pár önálló belső pillér felső része enyhén csúcsíves szakasszal hajlik a templom középvonala felé. Felettük a templomtengellyel párhuzamosan futó acélgerendák tartják a mennyezetet.
A kápolnák 9-9 kis színes ablakán átszűrődő fény láthatóvá teszi az ott ábrázolt szenteket, jelképeket, amelyek a bent lévők figyelmét, lelkét még inkább Istenhez emelheti.
A közelmúltban a torony földszintjén lévő, eddig használaton kívüli helyiség visszanyerte kápolna rendeltetését. Itt van a rendházbeli kápolna Endrey László által tervezett régi fa oltára.
A főoltár mészkőből készült, az oltárlap egyetlen kő. Az oltárlap felett három íves fülke áll. Nagyméretű feszület van a középsőben, a két szélsőbe Szent Klára és Szent Pascal kovácsolt vas alakja került.
Figyelemre méltó különlegesség, hogy az oltárképet a szentély falára festették. Központi alakja a kis Jézust és templomunkat oltalmazó Szent József. A képet egy helyi ferences szerzetes festette. A festés valószínűleg az oltár építése előtt történt, mert a szerzetes nem tudhatta, hogy a főoltár a falkép alsó részét takarni fogja.
Templomunk orgonája a megye második legnagyobb hangszere, melynek építője a pécsi Angster József és Fia Orgona és Harmóniumgyár Rt. (1938)
Jelenleg a templomnak négy harangja van, három elektromosan működtethető, a kis harang pedig kötéllel működtethető. A harangokat Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester készítette 1935-ben.


A zagyvapálfalvai Jézus Szíve Templom

Fotóalbum / Főplébánia templom / Zagyvapálfalva (bélyeg)Templomunk Salgótarján déli részén, a 21. sz. főút mellett, Zagyvapálfalva városrészen található. Ez a városrész egykor három önálló településből állt: Felsőpálfalva, Alsópálfalva és Andrásfalva, amelyeket 1910-ben egyesítettek Zagyvapálfalva néven, majd fél évszázad múlva, 1961-ben Salgótarjánhoz csatolták.
A ma álló templomot az egész község összefogásával, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (ők adták a telket ingyen), az Üveggyár, a helyi vezetők és Demeter Bertalan esperes-plébános támogatásával építették fel. A templomot dr. Fábián Gáspár építész tervezte ókeresztény bazilika stílusban. Az építést Jerskó Béla és Tihanyi Kálmán vezette sok ember áldozatos segítségével. 1933. július 30-án Jézus Szíve tiszteletére Pájer János rozsnyói káptalani helynök szentelte fel a templomot mintegy ötezer ember jelenlétében.
A templom belső elrendezését az alapító plébános, Demeter Bertalan vezette. A bal- és a jobboldali mellékhajóban a keresztút képei láthatók üvegablakokon. Alkotójuk Majoros Károly. A szentélyben három üvegablak található: Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egészalakos ábrázolásával. A szentély diadalívén a TeDeum mondata: „Téged Isten dicsérünk” két oldalán angyalokkal, Bóna Kovács Károly alkotása.
Az oltár mellett balra egy bányász, aki örökmécsest tart a kezében, a jobb oldalon pedig a bányászok védőszentje Szent Borbála. A községben számtalan bányász élt és dolgozott, munkakezdés előtt a Miatyánk imádkozása után így fohászkodtak védőszentjükhöz: „Óh, Szent Szűz Borbála, hozzád fordulunk mindazok, akik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól, könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Amen.”
A toronyban 1944-ig három harang lakott, mindegyiket 1933-ban készítette Szlezák László aranykoszorús harangöntő mester. A középső harangot a háborúban elvitték hadicélokra. Érdemes megszívlelni a harangok feliratát! A nagyharangé: „Ennek a harangnak minden kondulása vésse mélyebbre e község minden lakósának a töretlen hűséget Istenhez, a hősök vérével megszerzett hazához és felejthetetlen hőseink emlékéhez.”
A templom alapító plébánosa Demeter Bertalan esperes, aki 1945-ben bekövetkezett halálig volt plébánosunk, őt Kuchta András esperes követte (1945-1968), aki a templomban tartotta vasmiséjét. Mindketten a templom kertjében, az 1934-ben állított kőkereszt előtt nyugszanak. 1968-tól Bizják László érseki tanácsos, 1981-től pedig Ponyi Artúr kanonok volt a plébános, aki aranymiséjét itt tartotta, majd 1998-tól Hlédik László atya volt a plébános, 2000-től pedig Deák Mihály apát-esperes úr.
Rendszeresen járnak fiatalok a szentmisére, sokan ministrálnak közülük. 2008-ban megalakították énekkarukat és adventi gyertyagyújtásokat is tartottak. Minden hónap 25-én, a medjugorei jelenés napján engesztelést tartunk a környékbeli plébánosok és hívek részvételével (keresztút, szentségimádás, rózsafüzér, ünnepélyes szentmise). Elsőpénteken Jézus Szíve-misét mondunk (ünnepi litániával), alkalmanként (néhány csütörtökön) a papi hivatásokért imádkozunk. A két koszorúból álló (több mint 30 fős) rózsafüzér-társulat minden szentmise előtt rózsafüzért imádkozik egy-egy szándékra: papi hivatásokért, országunkért, a betegekért, dolgozókért és értünk, fiatalokért is.

 

Legközelebbi misék

hirdetes-450.jpg