2013.04.09 Kárpátalja 02 Latorca mentén és Szolyva
Szolyva neve sajnos még sokaknak nem mond semmit. Pedig az elhallgatott történelem egyik emblematikus helye, a kárpátaljai magyar holokauszt színtere. Az 1944 novemberében bevonuló szovjet csapatok a 18-50 év közötti magyar férfiak módszeres kiirtásába kezdtek. Helyreállítási munkák címén „málenkíj robotra” (kis munkára) kötelezték és a szolyvai gyűjtőtáborba vitték őket. Itt a kegyetlen és embertelen körülmények, az éhezés, a fagyhalál és járványok miatt legtöbbjük életét vesztette. Aki nem, azt továbbvitték más táborokba. A több tízezer elhurcoltnak csupán harmada tért vissza. A megfélemlítés miatt erről csend volt, senki nem beszélhetett csak a rendszerváltozás után. Szerencsére voltak emberek, akiknek az emlékezés parazsát sikerült újjáéleszteni, s ma egy gyönyörű Emlékpark áll az egykori tábor helyén.
Mi is megrendülten álltunk az elegáns, félkör alakú Siratófal előtt. Hallgattuk András atyát, aki az emlékezés fontosságáról, azok megőrzéséről és továbbadásáról beszélt. Majd közösen imádkoztunk az áldozatok lelki üdvéért, és kértünk megbocsájtást megkínzóik számára is.