2012. május 12.

Egyházközségünkből idén Medjugoréba indult zarándoklat. Testvéreink megjárták a hosszú utat, épségben és egészségben, élményekkel és szeretetben gazdagodva tértek haza. Útjukon sokan fotókat és utinaplót is készítettek. Előbbit megtekinthetitek a Fotóalbumban, utóbbit pedig itt olvashatjátok:

      „Boldog az az ember, akit te segítesz, akinek szíve zarándokútra készül” /Zsol 84,/

          Medjugorje. Talán akkor hallottam róla először, mikor egyik ismerősöm mesélt lelkesedéstől átszellemült arccal  ottani útjáról, ahova beteg édesanyját vitte. Bevallom ámulattal és kicsit irigykedve hallgattam beszámolóját arról a helyről, melynek különleges varázsa van. Különleges fényei, amelyek nemcsak a csodálatos naplementék- és napfelkeltékből erednek, különleges kisugárzása, amely árad valahonnan, valamiért.
       Akkor még nem sejtettem, hogy Salgótarjánba kerül egy Varga András nevű plébános atya, aki veszi a fáradságot magának, hogy híveinek zarándokutakat szervezzen. Elvive őket olyan helyekre, ahol a jó Isten különösen megmutatja magát, a legkülönbözőbb formában.
    Így jutottam el Medjugorjéba én is, zarándoktársaimmal együtt.

2012. május 8.

2012. május 6.

„Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse
őket, de a tanítványok elkergették azokat, akik
hozták őket. Ezt látván Jézus haragra gerjedt, és
azt mondta nekik: Engedjétek hozzám a kisdedeket,
és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az
Isten országa!” (Mk 10,13–14)

Nagy szeretettel várjuk június 2-án, szombaton 10 órára Mátraverebély–Szentkútra, nemzeti kegyhelyünkre a katolikus óvodák gyermekeit, dolgozóit és a szülőket. Első alkalommal kerül megrendezésre az óvodások zarándoklata, és bízunk benne, hogy hagyománnyá válik. Öröm lesz majd számunkra ez a közös zarándoklat, hiszen így még nem találkoztunk együtt.

Igen nagy feladat hárul a katolikus óvodákra napjainkban. A katolikus óvoda egyházi közoktatásunk legalsó foka és legerősebb láncszeme. Tőlünk függ, hogy a ránk bízott gyermekek rálelnek-e a krisztusi útra, elsajátítják-e katolikus hitünk alapjait, és élik-e majd a mindennapokban családjukkal együtt.

2012. február 19.

Vezeti: Varga András salgótarjáni plébános úr

Utazás:         autóbusszal
Elhelyezés:         2-3-4 ágyas szobákban egyszerű szálláson
Ellátás:         reggeli, és vacsora

Program:

1. nap:  Indulás 3.30/4:00 órakor Salgótarjánból, előre egyeztetett helyről. Útközben rövid városnézés Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában, a dzsámik világában. Utazás Medjugorjéba, érkezés az esti órákban, szállás elfoglalása. (4 éj)

2-3. nap: Zarándokprogramok: információ a medjugorjei Mária-jelenésről, szentmise, Jelenési-hegy, keresztút a Krizsevác-hegyén. Ha lehetséges, találkozás valamelyik látnokkal, látogatás a Cenakolóban.

4. nap: Kirándulás a dalmát tengerpartra. Városnézés a Világörökség részét képező Dubrovnikban: városfal, Domonkosok temploma, Ferences templom.

5. nap: Hajnalban indulás haza. Rövid megállás a mostari hídnál, hogy egy kis ízelítőt kapjunk az igazi keleti hangulatból. Érkezés a kiindulás helyére késő este.

Időpontok:         2012. április 16-20.
Részvételi díj:     59.500,- Ft/fő benne a biztosítás, + belépők, helyi idegenvezetés díja

KEGYELMEKBEN GAZDAG ZARÁNDOKLATOT KÍVÁNNAK A MAKROVILÁG MUNKATÁRSAI!

2012. január 26.

Túl vagyunk a tél közepén, de ezt nem a báli szezonról – feltéve, hogy a családokat és országot-világot sújtó bajok mellett, az éppen időszerű politikai csatározások visszhangja közepette, kedve van hozzá valakinek – veszi észre az ember, hanem egy immár hét esztendős hagyományról! Január 17-én, Árpád-házi Szent Margit halálának évfordulójához közeledve éjszakai zarándoklat indul a somoskőújfalui plébániától a karancs-hegyi Szent Margit kápolnához, Varga András esperes-plébános atya vezetésével. Az imamenetben résztvevők száma szerencsésen duzzad, ez évben füleksávolyi vendégek is jöttek, hogy együtt könyörögjenek a zömmel somosi és salgótarjáni hívőkkel a határokon inneni és túli Magyarországért. Utóbbi – mármint a határokon túli Magyarország – biztosan van olyan, akinek számára fából vaskarika. Az igaz is, hogy a jelenben élünk, de kárpát-medencei első ezer évünk alapjain, csakis a múltat nem feledve lehet jövőnk ezen a földön! Maradjunk tehát abban: nem csak volt, van is ilyen!

2012. január 14.

2012. január 4.

Így január elején, ahogy a friss, nyomdafesték illatú naptáram tekeredő spiráljára tekintettem, eszembe jutott, hogy milyen üres is ez az újjászületés utáni első néhány hét. Mint a valóságban.

A kismamákért mindenki aggódik. Az utolsó hetekben az a csodálatos adventi várakozás valóságosan betölt minden anyát ezen a földgolyón. S ama verejtékes szülés után, csendes hétköznapok következnek. Nem nyitja senki az ajtót a családdá lett párra, hagyják őket intim magányukban, legbensőbb, meghatóan puha világukban. És ez jól is van így. Meg kell nyugodjon a lélek. Csak egy-két pásztor lehet tanúja, hogyan lesz selyemfényű az a szikrázó pillanat, melyen az a végtelen Isten emberré lett.

Van min gondolkodnunk. Jézus újjászületett bennünk. De hagyjunk időt neki! Megszülni egy gyermeket orvosilag ma már nem olyan „nehéz”. Mégis azokat a nőket és férfiakat tisztelem irigyen, akik szeretettel fel is nevelik gyermeküket.

2011. május 19.

A IV. Kis-csíkosomos-lyói expedíció keresztaljába várunk mindenkit sok szeretettel 2011. június 11-én! A zarándokút hagyományőrző minden értelemben: lélekben együtt megyünk a Csíksomlyói búcsú magyarjaival, valamit saját őseink hagyatékával, akik a megye minden irányából egykoron Szentkútra vonultak pünkösd szombatján.

Amire mindenképpen számíthatsz, ha nem főzéssel, takarítással és nagybevásárlással akarod tölteni ezt a jeles napot:

1) zarándokolni fogunk, vagyis gyalogolni, méghozzá sokat (cca. 30 km)

2) imádkozni, énekelni

3) közösségben lenni, jókat nevetni

4) lélekben az összmagyar találkozón részt venni.

Tehát mégegyszer: indulás 2011. június 11., szombat hajnal 5 órakor a somoskőújfalui plébánia elől.

Gyerekeknek, betegeknek és kevésbé aktívaknak könnyített pálya idén is lesz, csatlakozás féltávnál a szeméttelep bekötőútjánál a délelőtt folyamán. Óra, perc és GPS koordináták meghatározása folyamatban...

Bővebb infó a Bővebben gombra kattintva érhető el... :)

2010.május 22.

Változékony volt az idő ez év májusában - azaz többnyire szakadt sz eső. Pünkösdkor viszont akadtak hosszabb szünetek is két zápor-zivatar között, talán az Úr tartotta a szemét rajtunk, és nem ok nélkül: ilyenkor indul útjára a Kis-Csíksomos-lyói zarándoklat, amire idén harmadszor mehettünk, Varga András atya szervezőmunkájának köszönhetően. Úgy harminc kilométeres távja igényel némi elszántságot, de olyan még sosem volt, hogy valamelyik résztvevő feladni kényszerüljön! Talán ez is jel?

A somoskőújfalui plébánia elől hajnali ötkor indultak a zarándokok – sajnos jelen sorok írója itt nem csatlakozhatott, némi hiányosságot mutató egészsége miatt. Viszont két éve indult már innen, sőt, a zarándoklat napján is hajnalban felkelt és lélekben együtt rótta az akkor már úton lévőkkel a kilométereket, taposva a Harmincó, a Kercseg-szurdok, a Ceberna-rét ázott füvét.

A Salgótarján-karancsaljai utat keresztezve a Baglyasalja és Zagyvapálfalva között húzódó dombokon, völgynek le, meredeken fel vezet az út. Késő délelőttre jár már ilyenkor az idő, bizony, fárad a láb, csúszik a fű és a sár – így érkeznek meg a zarándokok a Zsidó-hegyre. Rövidebb a sor, kevesebben vagyunk, mint a két előző évben, de hát az időjárás… Azt mindenki tudja, milyen. Itt csatlakoznak a somosiakhoz még néhányan, közöttük a cikkíró is, sőt, örömmel látjuk, hogy itt van a Duna TV stábja! Ebben a mai, inkább csak bajt, bűnt és badarságot közvetítő, rettenetes bulvármédiában köszönet érte, hogy találtak rá módot.
Kis pihenő, pár falat, az újonnan csatlakozók – már, akiknek nincs korábbról – „Somos-Szentkút” feliratú feszületet kapnak a nyakukba. Ősi magyar rovásírásunk betűi sorakoznak a nemzetiszín szalagos fakereszteken – milyen gazdag is a múltunk és milyen keveset is tudunk róla! András atya vállán hangszóró, vállán hátizsák, hiszen másnap vissza is gyalogszerrel jön – hogy bírja? Bizonyára ez is az Úr adománya.

2010.április 29.

ZARÁNDOKLAT SZENT FERENC NYOMÁBAN

NYOLCSZÁZ ÉVE SUGÁRZIK SZENT FERENC LELKISÉGE A VILÁGBAN

I. nap

2010. 04. 12. hétfő

Magyarország-Szlovénia-Olaszország (830 km)

             Somoskőújfalu, Salgótarján, Budapest az útvonalunk első szakasza. Varga András atya elindítja a PAX et BONUM Béke és Jóság ferences jelmondat jegyében induló zarándok utunkat, a 800 éves évforduló kapcsán, Szent Ferenc nyomában. Imádságunk kezdete: Uram tégy engem békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet, ahol sértés, oda a megbocsátás szellemét, ahol kétely, oda hitet, ahol árnyék, oda fényt, ahol szomorúság, oda örömöt vigyek.

Lelki utunk a szív békéjéről és a jóságról szól. A szegény ember bölcsességét hozza közel hozzánk Szent Ferenc, felmutatja belső lelkiségének mély tartalmát. Ferenc nemcsak a farkast, de saját magát is megszelídítette. Ferenc életének történeteit egy szerzetes társa jegyezte le. Az elbeszélések a békéről szólnak. Zarándokutunkon mi is a békét keressük.

Fájdalmainkra megoldás az idő, a munkálkodás, a csend, az imádság. Krisztus békéje töltse be szívünket zarándokutunkon - kívánja lelki vezetőnk András atya. Majd tapasztalataink megmutatják az egyenes utat az Istenhez és embertársaink szívéhez. A Golgotán vezet az út. A kérdező és kereső ember nem hitetlen. Ha meg van a válasz, a kutató hajlam helyébe öröm költözik. A bezárkózás a szívet is bezárja. A világ békéje az Isten békéje.

Éjszakai zarándoklat a Szent Margit-kápolnánál

Hatodszor vágtunk neki az útnak, a Karancsra vezető meredélynek. Nem könnyű zarándoklat, ráadásul sötétben - mégis évről évre többen vagyunk! Indulás előtt körbe állunk a somoskőújfalui plébánia előtt, imádkozunk, tiszta szívért, eredményes, lélekgazdagító útért, szerencsés érkezésért, elsősorban pedig szegény hazánk megújhodásáért. Aztán számolunk, merthogy ahány ember kimegy a Karancsra, ugyanannyinak kell visszajönnie, a látási viszonyok meg most nem olyan jók. Két éve a telihold világított Árpád-házi Szent Margit halálának évfordulóján, tavaly az összefüggő hólepel – idén azonban az ember jobban teszi, ha a lámpára hagyatkozik.

Máriabesnyői zarándoklatról újabb szemszögből

András atya régóta hordozta szívében annak gondolatát, hogy zarándokúttal jutalmazza meg Szent Erzsébet Takarító Egyesület tagjait, akik jó szívvel végzik szolgálatot.

A gondolat valóra vált, 2009. szeptember 26-án 45 fővel a MÁRIBESENYŐI NAGYBOLDOGASSZONY BAZILIKÁBA zarándokoltunk. Utunk mottója: MINDENT ISTEN DICSŐSÉGÉRE (Szent Ignác).

Mit jelentett nekem ez az út? A látottak és hallottak hatására több gondolat, érzelem villant föl bennem.

".....a hit cselekedetek nélkül halott...."

Beszámoló a máriabesnyői zarándoklatról
 
Nehéz eldönteni, melyik a jobb: adni, vagy kapni. Ki az egyikre esküszik, ki a másikra. Mégis talán a legjobb, ha mindkettőt gyakorolhatjuk. Én így érzem minden alkalommal, ha a szombati templomtakaritásból megyek haza. Adtam az erőmből, és megkaptam a hitet cselekedetre váltó adni tudás isteni kegyelemből származó jó érzését.

Valami effélét éreztünk mi mindnyájan, a Szent Erzsébetről nevezett takaritó egyesület tagjai szeptember 26-án, amikor az eddigi fáradozásunkért egy szép ajándékot kaptunk. Jutalom kirándulás keretében elzarándokolhattunk András atya vezetésével Máriabesnyőre. Tudtuk, mint minden zarándoklat ez is segiteni fog bennünket az Istenhez és embertársainkhoz vezető út keresésében. Lelkiekben is átéltük amit András atya utunk mottójául választott: "Mindent Isten nagyobb dicsőségére".

„Máriabesnyőn és Gödöllőn jártunk”

Rend a lelke mindennek. Ezt tartották szem előtt a Szent Erzsébet takarítóbrigád tagjai is 2009. szeptember 26-án. Mindenki pontosan megjelent az indulás helyén, hogy jó kedvvel és buzgó lelkülettel töltsön el együtt egy kellemes napot, Varga András esperes úr vezetésével. Kényelmes busszal indultunk el uticélunk első állomására Máriabesnyő felé.

Első alkalommal került sor szeptember 27-én és 28-án az Országos Egyetemista Zarándoklatra Mátraverebély-Szentkúton.

A több mint félszáz résztvevő Salgótarjánból indult gyalog Varga András kiérdemesült esperes-plébános és Pákozdi István egyetemi lelkész vezetésével. A húszkilométeres gyalogút megtétele után Kálmán Peregrin OFM fogadta a zarándokokat, akik szombat este a Misztrál együttes és Limbacher Gábor néprajztudós előadását hallgatták meg, majd vasárnap délelőtt záró szentmisén vettek részt.